Felmértem az ismerősi körökben és sokan nem ismerik a vizát, nem tudják, miről van szó. 

Sőt, még a Vizafogó lakótelepen élők sem mindig tudták, miről is nevezték el a területüket.

Mutassuk is be a hősünket!

A viza egy nagy hal volt a Tiszában és a Dunában, sőt a legnagyobb hal, többször akkora, mint a harcsa.

Sok évszázadig halászták, aztán a túlhalászás és egyéb körülmények miatt eltűnt Magyarországról. Nem teljesen pusztult ki szerencsére, még él a Fekete tengerben és az abba torkolló folyókban.

Nézzünk néhány képet róla:

A viza egy fura hal, úgy nevezett "tok-féle". Van egy kistestvére, amely jelenleg is megtalálható a folyóinkban, a kecsege: 

Ugye, mennyire hasonlít? 

A különbségeket majd elmondjuk, de ha látsz egy ilyen halat manapság, akkor az sajnos nem a viza, hanem a kecsege.

A testén nincsenek pikkelyek. De "vértek" vannak, ezek olyanok mint a páncéling, csontlemezek.

A szája az orra alatt van, és négy bajusz díszíti.

Azonban a mérete a legjellemzőbb: igen gyorsan nő, régen 200-300 kilósokat is fogtak. A legnagyobb itthon kifogott viza 560 kg-os volt, a hossza 7-8 m lehetett.

Alapszinten ennyit kell róla tudni, majd más cikkben részletesebben fogunk róla írni.

Mivel van három szakaszunk, amelynek rendelkezésre állnak a fogások helyszínei, ezért mi lenne, ha megnéznénk egymás mellett a három szakaszt, amelyet korábbi cikkeinkben (vizafogások 1857 előtt, 1867 és 1950 között, és 1950 után).

 1857 előtt:

1857 és 1950 között:

1950 után:

Főleg a második és a harmadik térképből lehet látni a dél felé húzódást, már nem mennek fel agresszívan a Szigetközbe vizáink, csökken a létszámuk és a magyar Duna középső területeire húzódnak.

Folytatjuk sorozatunkat az utolsó résszel a magyar vizafogások történetében.

1950. utáni vizafogások:

1950. március 8. Százhalombatta látta egy nagyobb példány kifogását: 132 kg, 310 cm. A hal nem kevesebb, mint 22 kg kaviárt tartalmazott. Kácsér Mihály halászbokra (csapata) fogta öreghálóval (kb. 200 m hosszú kerítőháló). Nehéz küzdelemmel fogták meg. Egy pesti halkereskedő vette meg a vizát utána.

1951. Ásványráró mellett, a már említett Bagoméri-Dunaág (Győrtől északra). Megjelent állítólag egy óriás viza, amelyet 5-600 kg-osra és 6-7 m-esre becsültek. 1927 óta emlegettek a halászok és a vízenjárók, akik látták. Egy korábban említett bécsre szállított viza párjának gondolták. Nem tudták megfogni hálóval, összetépte a hálót. Állítólag ugyanezt a vizát Kovács János búvárhalász látta 1952 januárjában és megpróbálta megszigonyozni, de a hal elmenekült. A Bagoméri-Dunában akkoriban volt 16 méteres mélység is, amit szerethetett. Később a szlovák oldalon láthatták ezt a nagy vizát.

1953. febr. 1. Ercsiben fogtak egy 63 kg, 213 cm vizát. Kerítőhálóval fogták. Egy nappal azelőtt 20 km-re délre, Dunaújvárosban látták, dobóhálóval akarták kézre keríteni, de a halász eltévesztett a dobást.

1953. Tiszakécske. 64 kg-os viza került a hálóba. Sérült hal volt, és az előző is, valószínűleg az aldunai óriás vizahorgokból szakították ki magukat.

1953. Százhalombatta, ismeretlen méretű viza. (Magyar Horgász 1966.)

1954. május 27. Pakson fogtak egy 50 kg, 203 cm vizát, bőrét a bp-i Mezőgazdasági Múzeum kapta, ott szerepelt kitömve.

1954. Ercsi, Halászszövetkezet. 64 kg-os viza.

1955. január 31. Ercsi, 116 kg, 263 cm, 21 kg kaviár volt benne. (A Mezőgazdasági Múzeumban volt kitömve.) Az 1953-as ercsi vizát is ők fogták.

1956. okt 6. Ercsiben megint fogtak egy vizát, 71 kg, 210 cm.

1957. Ercsi jön ismét. 65 kg-os viza.

1957. márc. 2. Paks, a halászok fogtak egy 135 kg (3 nap után. A fogásakor 137-138 kg lehetett), ikrás vizát, 273 cm, 22 kg kaviár volt benne. A budapesti Állatkert Akváriumába szállították, ahol 8 nap alatt 9.7 kg-ot veszített a súlyából, addig élt. Bőrét a Természettudományi múzeum kapta meg, ott lett kitömve.

1957. május. Baja viza-fogás. Súly: 134 kg, hossz: 280 cm. 20,7 kg kaviár volt benne. A tiszta húsa 68 kg volt.

Bajai viza, 1957.

1958. május 13. este, a Nagyduna bagaméri ágában fogtak egy vizát, 102 kg, 230 cm. Győri halászok fogták hálóval, Bartalos Lajos és öccse, egy órai fárasztás után emelte ki, 2000 Ft-ot kaptak érte. Cikk és kép van róla.

A győri viza, 1958.

1959. július 24. Vizát fogtak Tiszalökön  Július 24-én, a késő délutáni órákban a tiszalöki Gulyás András és Gulyás István ritka zsákmányra tett szert. Az erőműtől mintegy 800 méterre egy 57 kilogrammos vizát fogtak. A környéken valóban fehér hollónak számít a viza, mert több éve nem találkoztak ilyennel a halászok. A vizát az Alkotmány Halászati Tsz a nyíregyházi halászcsárdába szállította, ahol már tegnap este ízes vacsorákat fogyaszthattak belőle a vendégek. (Forrás: Kelet-Magyarország újság)

1962. Paks. Egy nagyobb vizát fogtak, pontos méreteit nem tudjuk, ki van állítva a Mezőgazdasági Múzeum Halászat kiállításán.

Az 1962-ben Pakson kifogott viza a Mezőgazdasági múzeumban látható kitömve.

1964. Pakson fogtak egy kisebb vizát, a Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva.

1964. május. Apatin (Szerbia, Dunán, 25 km-re a magyar határtól.) fogtak egy 2,6 méteres, 185 kg-os vizát.

1972. Ercsi jön egy 120 kg-os példánnyal.

1987. május 16. Pakson fogták a legutolsó magyar vizát, 180 kg, 3 m hosszú. Külön cikkek vannak róla, majd foglalkozunk vele még.

Paksi viza, 1987

+ bónusz: 2013. Budapest, Duna. Elterjedt egy legenda, hogy fogtak egy 17 kg-os vizát. Ezzel még fogunk később foglalkozni. Szóbeszéd a Népszigetről, pontosabb adat vagy bizonyíték nincs egyenlőre.

Itt vége a listának. Ezután nem tudunk semmilyen viza-fogásról, amelyet dokumentáltak volna, tehát már 30 év eltelt az utolsó fogás óta. :(

Tegyük őket egy térképre:

Egyértelműen látszik, hogy Paks és Ercsire koncentrálódik a fogás, a vizák már nem jutnak fel a Szigetközbe, elvétve pár eljut a középső részekre.

Források:

Khín Antal 20. század közepén élt természettudós gyűjtései, régi halászok elmondásai.

Dr. Györe Károly: Viza.

Halászat folyóirat.

Khin Antal vizás könyvei.

Az előző részben átvettük az 1857 előtti konkrét viza fogások említéseit.

Ne feledjük, hogy már a 17-18. században fokozatosan lecsökkent a hazánkban halászott vizák száma, és nem igaz az, hogy kizárólag a romániai Vaskapu erőműrendszer 1970-es években történt felépítése óta nem járnak a vizák Magyarországon.

Az elmúlt századokban a fogások csökkentek, de mivel nem olyan régen történt, másrészt a sajtó, a dokumentáció és fényképezés elterjedt, pontosabb adatokat találhatunk az elmúlt 160 év viza zsákmányairól

A kutatásban nagyon segített Khín Antal vizás könyvei, a Mezőgazdasági Múzeum halászati kiállítása, az ott található Agrártörténeti szakkönyvtár. Szintén nagyon hasznos volt az Arcanum Digitális Tudománytárban található teljes Magyar Horgász újság archívum.

Lássuk most az elmúlt 160 év viza fogásait, konkrét cikkekkel, képekkel. Ez a lista a legnagyobb, eddig készült viza fogási lista.

Az elmúlt 160 év feljegyzett viza-fogásai:

1857. Pesten fogtak egy kb. 560 kg viza-óriást. Hossza ismeretlen és egyéb adatai nem ismertek. Az 560 kg igen nagy, 6-7 méteres lehetett, sokszorosa a legnagyobb eddig kifogott harcsának.

1857: "A legnagyobb hal, mit fogtak a Dunában Viza volt. 1857-ben fogatott, súlya meghaladta a 8 régi mázsát [kb. 420 kg] néhány fonttal. —- Koponyáját a legnagyobb dunai, illetve Dunában fogott halnak atyám Kubinyi Ferencznek ajándékozta s midőn Kubinyi meghalt, összes halgyűjteménye a magyar nemzeti Múzeum birtokába jutott; ezen vizának koponyacsontja is ott látható jelenleg. Hasonlót sem fogtak azóta." - Singhoffer József (Hazánk halászata)

Egy Pakson fogott viza kitömve egy kirakatban

1860 körül. Bácsai Duna-ág (egy Győr melletti vízterület). A súlya 240 kg volt, ami már egy 4-5 méteres viza lehetett. Annyit tudunk még róla, hogy egy ártéren fogták.

1866. Fogtak egy vizát a medvei révnél. (Medve egy Győrhöz közeli falu, ma már szlovák területen van.). Mérete ismeretlen.

1868. Orsova-nál (Duna menti város, akkoriban Magyarország területén volt, most Szerbia) fogtak egy nagy vizát, 268 kg-nak mérték. Ekkoriban errefelé még sok 160 kg-os vizát fogtak, a források említenek egy "Singhoffer" nevű halászmestert.

1870-es évek elején, télen, egy nagy vizát fogtak Ásvány-nál (ma Ásványráró, Győrtől 15 km-re feljebb van a Dunán). Egy Disznó-dülő nevű halászhelyen fogták, a Dunán. A viza súlya 275 kg volt. Hálóval fogták ki a halászok, érte 140 régi ezüst forintot kaptak, ami elég nagy összeg volt akkoriban. Dunaszerdahelyi halkereskedő vette meg a vizát, majd Bécsbe szállította, néhány napig még élt és pénzért mutogatta. Vajkai (ma már szlovák területen levő falu, Mosonmagyaróvár közelében) öreg halászok elmondása alapján lett lejegyezve ez a vizafogás, valamikor az 1900-as évek első felében. A halászok szerint akkoriban még gyakran előbukkantak 170-180 kg-os példányok.

1870-es évek elején ugyanott, Ásványnál egy kicsit kisebb, de mégis óriási, 220 kg-os vizát fogtak, ami 3-4 méter között lehetett, Bagoméri-Duna (ez az egyik Duna-ág a Szigetköz megszámlálhatatlan vízfolyásai közül Ásványráró közelében.)

1876. Dunapentele (Dunaújváros 1951 előtti neve) községben fogtak egy 50 kg-os vizát. (Vutskits)

1879. 130 és 70 kg-os vizák. A székesfehérvári országos kiállításon közszemlére lettek téve.

1882. Tisza, Inoka, 44 kg-os viza.

1894. Karácsonykor fogtak vizákat Szap községnél. (Győr fölötti falu a Duna mentén, manapság szlovák területen van). 5 vizát fogtak összesen, 2 m-nél nagyobbak voltak, tehát 70-100 kg-ot elérhették. Khín Antal látta gyermekként személyesen őket, Pozsonyba szállították a halakat, farkuk lelógott a szekérről.

1895. Szegeden fogtak 2 vizát, 50-60 kg volt a súlyuk.

1897. Vének-en (falu a Mosoni Duna és a nagy Duna találkozásánál, Győrtől keletre) zsákmányoltak egy óriási, 310 kg-os vizát. Fekete Gyula halászmester apja fogta, Bécsben volt látható a Természettudományi múzeumban akkoriban, ahova gőzhajóval szállították fel.

1900. június közepén Rácalmáson (Budapesttől délre levő Duna menti falu) fogtak egy 240 k-os vizát. Viszonylag sekély, 120 cm-es vízben fogták egy zátonyon.

1900. nyár. Baján, az ú.n. Káposztás-Duna torkolatánál fogtak egy szép, 202 kg-os vizát. Szalinka Imre fogta, aki kopácsi (ma Szerbia) halász volt, és a Dráva torkolatánál dolgozott.

1906. Pakson fogtak egy 300 kg-os vizát a feljegyzések szerint.

1905-ben fogták az utolsó csallóközi vizát a vajkai halászok, 300 kg volt, a sülyi Dunaágban. (Khin)

1907-1909 minden tavasszal fogtak 1-1 vizát állítólag a pesti vizafogó helyen, hálóval, az újpesti Szúnyogszigetnél. Újpesti halászok számoltak be erről.

1909. Algyői Tiszán (Szeged fölött) fogtak egy kisebb, 18 kg-os vizát.

1910. Nyárás-sziget (Csallóközben, Győr fölött) mellett fogtak egy 140 kg-os vizát. Vajkai halászok fogták hálóval. Ezután nem fogtak errefelé több vizát.

1910-55. Budapest és Esztergom között 7-8 db vizát fogtak 45 év alatt, 27-50 kg-os nagyságban, tehát kisebbeket. Illik Viktor halászmester számolt be ezekről 1955-ben.

1910. Muzslai-sziget (Muzsla egy Esztergom fölötti, ma már szlovák területen levő falu a Duna mellett). orrán fogtak egy 150 kg-os vizát az esztergomi halászok.

1910. Vajka (Győr fölött) mellett nagy hálóval fogta egy 250 kg-os vizát.

1911. szeptember elején Orsován fogtak 4 db vizát, a legnagyobb 102 kg (szept 8.).

1911. szolnoki Tiszán is fogtak egy vizát.

1911. Dunapentele (Dunaújváros). 50 kg-os vizát fogtak, a feljegyzések szerint 1876 óta ez volt az első, 35 évig nem fogtak Dunaújvárosban vizát, ez eléggé mutatja a megritkulást.

1912. Csalányi-zátony, Dunapentele. 48 kg -os viza.

1920. Tisza is bejelentkezett, az egyik legészakibb fogásról tudunk, az ukrán határhoz közeli, Vásárosnamény-nél fogtak egy vizát. Pontos méretei nem ismertek.

1920-as évek eleje, Esztergomban, az ú.n. Sziklás-tanya nevű halászhelyen jött egy 193 kg-os viza. (Illik Viktor elmondása.)

1922. márc. 3. Gemencen fogtak egy 90 kg-os, 220 cm hosszú vizát. Tolnai halászok fogták nagyobb hálóval, utána haltartó bárkában tartották, ahol 9 nap alatt 10 kg-ot fogyott, utána eladták. Halászat újság közlése.

1925. Párkánynál (Esztergom mellett) fogtak egy 150 kg-os ikrás vizát, 3,1 m hosszú volt, amelyben 30 kg kaviár volt. Esztergomi halászok elmondása szerint. ( http://www.dstf.eu/species/huso-huso/ )

1927. Dunapentele (Dunaújváros), Tasi-part tanya nevű halászóhelyen a Dunában, kerítőhálóval került kézre egy 78 k-os viza, Tonka Ferenc és Tonka János halászok örülhettek.

1927. áprilisában, nagypéntek hajnalán, Dunapentelén (Dunaújváros) fogtak egy 86 kg-os vizát. Gulbent János és Horváth János halászok, egy kisebb, 6 m hosszú kecsegehálóval fogták a vizát.

1929. május. Tiszán, Poroszló térségében fogtak egy 135 kg-os vizát. A Halászat folyóirat beszámolt róla. Nemes József halászmester fogta, nótát is költöttek róla, „kecsege-tok”-nak nevezték, egy korabeli fotó alapján viza lehetett, a fotót már nem találtuk.

1932. Ercsiben (város a Csepel-sziget mellett) fogtak egy 64 kg vizát. Ercsiről ez az első hír, de ezután belendülnek az ercsi halászok.

1933. Tiszafüreden fogtak egy 120 kg-os vizát. 

Az 1933-as tiszafüredi viza

1936. március 12. Adonynál (Ercsitől délre a Csepel-sziget mellett) fogtak egy 65 kg-os vizát.

1936. Baja, 170 cm-es viza.

1936. március 18. Dunapataj (Duna menti község Paks-al szemben) mellett fogtak egy 63 kg-os, 215 cm-es vizát. Tejes volt a halunk, nagyhálóval fogták a halászok, akiktől Zimmer Ferenc halászmester vette meg. Bőrét a budapesti Nemzeti Múzeum Állattára kapta meg, ahol kitömve, de erősen megrongált állapotban 1957-ben még megvolt. A Halászat c. folyóirat számolt be róla.

Kitömött viza portréja a Mezőgazdasági Múzeumban

1940. május 5, Feil Ferenc paksi halászmester fogott egy 55 kg-os vizát, amely május 17-én elkelt a budapesti vásárcsarnokban.

1944. Ercsinél került hálóba egy 44 kg-os példány, amely 160 cm -es volt, Károly Gyula halász fogta.

1947. Dunaföldváron fogtak egy 46 kg-osat.

1948. október 10.-én a Szentendrei-sziget orránál fogtak egy vizát a váci halászok, méretei: 83 kg, 240 cm. Pesten adták el utána.

Tegyük rá vizáinkat egy térképre, kis piros vizajelek mutatják a cikkben említett fogásokat:

A Dunán elég egyenletes az eloszlás a Szigetközig, a főbb halász-közösségek előnyben. 

A Tiszán pár példány jött elő a folyó különféle szakaszairól, érthető módon Szegeden több, a folyó alsó részén.

Források:

Khín Antal 20. század közepén élt természettudós gyűjtései, régi halászok elmondásai

Dr. Györe Károly: Viza

Halászat folyóirat cikkei

Singhoffer József, Pejcsik Imre: Hazánk halászata (1892)

Khin Antal vizás könyvei

Vutskits (1917)

A viza a legnagyobb dunai tokféle volt, és sajnos a múlt században fokozatosan eltűnt a Duna magyarországi szakaszáról.

A viza

A vizák évezredekig a legnagyobb dunai élőlények voltak, az emberek ámulattal tekintettek rájuk. 

Halászták, fogták őket, élelmül szolgált a honfoglaló magyaroknak és az előttük élő népeknek is.

A vizáknak nagy szerepük volt a magyarok életében, vessünk egy pillantást az utolsó évszázadukra.

Szeretünk számokban, rekordokban gondolkodni, főleg egy ilyen óriási élőlény esetében.

Egy ilyen viza kifogása odavonzotta az embereket, a korabeli sajtó érdeklődését is felkeltette, születtek leírások, cikkek az eseményről.

Khín Antal professzor, 1957-ben készített egy összeírást a viza-fogásokról, ez az anyag az Agrártörténeti szakkönyvtárban található a Mezőgazdasági Múzeumban. 

Khín Antal, tudományos kutató (1884-1973)

Ez a lista volt az alapja a további kereséseknek, pl. a Halászat c. újság 1899-től, a Magyar Horgász 1947-től és még számos szakkönyv említett viza-fogásokat.

Ez a lista teljes-e? Biztosan nem.

Khín professzor is említi, hogy sok adatát szóban kapta idős halászoktól, nem minden fogás jutott el az újságokig, kutatókig.

Biztosan kijelenthető, hogy sokkal több vizát fogtak ahogyan megyünk vissza az időben, de ezekről készült feljegyzés vagy beszámoló.

Íme a fogás-lista: 

1857 előtti említések kifogott vizák méreteiről:

1051. András király 50 óriás vizát küldött III. Henrik éhező seregének (forrás: Képes krónika)

Képes Krónika

1536. Oláh Miklós esztergomi érsek ír 3,5 m-es és 500 kg-os viza fogásáról.

1555: Komáromban március közepén indul meg a halászat. Az első viza 305 fontot nyomott és azonnal Csehországba, Prágába viszik a komáromi szekeresek a király számára. Március 30-án ismét fogtak egy 152 fontos vizát. Április havában Pál Józsa halászmester társasága egy közel négy mázsás, egy 216 fontost. A komáromi vizafogóban augusztus 26-ától szeptember 27-éig A legszerencsésebb mester Csehy Pál volt. Az ő társulata egy 440, egy 268, egy 285, egy 138, egy 155, egy 185 és egy 180 fontos vizát fogott. Az őszi fogásból az udvar számára aug. 8-án egy 445 fontos vizát küldtek Csehországba.

1560: A tavaszi fogáskor Komárom alatt ápril 10-étől május 22-ig négy halásztársulat fáradozott csak eredménnyel. Az első két vizát (ápr. 10-én) Csekhy Pál és Cseder Ferenc társulata fogta. Az egyiket Paxy János főispán megvette 8 frtért; a másikat (148 font) a várgróf tartotta meg. ugyanaz a társulat a következő napokon még 4 vizát, – köztük egy 431 fontosat. Az őszi halászat augusztus 7-én kezdődött és október 25-éig tartott. Az első napon Pál Józsa és András társulatának hálójába egy 330 fontos viza került.

1561: Szeptember 2-ától szeptember 9-éig Komárom alatt csak 14 vizát, 3 tokot, 4 sőreget fogtak. A vizák között volt egy legalább is 8 mázsás daarab, melyet Pál Józsa mester méretlenül 32 forintért adott el.

1562: Szerencsével járt volna ez az esztendő a szegény halásznépre, de jól mondják, hogy szegény embernek szegény a szerencséje is. Ilyen hatalmas, olykor több mázsás vizákat már régen fogtak Komáromban, tavasszal 32, ősszel 25 darabot. A nagy halbőség azután lenyomta az árakat és a kivágott viza fontját 5 fillér helyett csak hárommal fizették. Egy viza 18 forinton kelt pl, amihez a várgróf megjegyzi, hogy óriási példány volt. Ámde ez évben a legkisebb is felül volt a mázsán, mert 208 fontot nyomott. Az őszi halászaton Pál Józsa öreg mester 32 forintért adott el egy legalább nyolcmázsás vizát! 

Korabeli viza-ábrázolás

1568: A halak közt a legnagyobb 375 fontot nyomott.

1569. A tavaszi halászat ez évben szokatlan hosszú ideig, április elejétől július 6-áig tartott, ennek daczára összesen csak 27 vizát, 23 tokot és 1 vágótokot fogtak. A halak közt a legnagyobb 375 fontot nyomott.

1572. Két mázsás viza alig 3 került a hálóba. Pedig máskor az ilyen nagyságú „apró számba” ment.

1575. január 1. Radvány (ma már Dunaradvány a falu neve, Komáromtól 18 km-re keletre van a Duna mellett Szlovákia területén, Neszmély-lyel szemben.). Akkoriban 50 éve nem fogtak ekkora vizát, a jég alól. A súlya 580 kg volt. Ez volt a valaha legnagyobb dokumentált magyar viza.

1669: Dr. Edward Brown londoni orvos: 6 m-es vizáról ír Magyarországi utazásán.

1679. július, a komáromi "Siget"-nél fogták, 520 fontos (260 kg), 4 és negyed rőfös (265 cm) viza.

1710. A csallóközi halászattal és annak történetével foglalkozott Khin Antal somorjai tanár is, aki Somorja város, Dabor gaz és Vajka községek halászatának több érdekes epizódját jegyezte fel. Somorjáh is céhbe tömörült a halászság. Megemlékezik egy Somorja határában, a szigetben 1710-ben történt esemény rőt, ahol a városi burgerek látták, hogy a Dunában hatalmas viza vetette föl magát.Erről nagy hamarsággal értesítik a vajkai halászokat, akik gyorsan feleveztek a nagy szerszámmal és először három darab vizát fogtak, a legnagyobb 320 fontot nyomott. Mikor újonnan tanyát vetének. akkoron megint fogtak nyolc vizát és a iláló igen kezdett szakadozni ép a tizenkét halásznak még segítségre volt szüksége, hogy a zsákmányt partra vonja.

1732: "1732-ben egy olyant vontak ki a Dunából, melynek hossza hatod-fél sing [350 cm]; a vastagsága majd három sing [58 cm] volt." (Mátyus István, 1787) Egy ekkora viza súlya, a többi fogás alapján, kb. 250-280 kg lehetett.

1733: Mohácson fogtak egy óriási vizát: 450 kg, 428 cm, megemlítvén azt is, hogy 49 kg volt az ikrája, Bécsbe szállították. (forrás: Bél Mátyás).

1746. 2 db 200 kg-os viza, Komáromból, felküldték Bécsbe, még pedig élő állapotban. 

1767. Komárom, Barna Mátyás 165 fontos viza, és Varga Ferenc egy 155 fontos viza.

1780. április 4, Pest, viza partra kerül, elkapják, 135 kg.

1780. szeptember, Zimony (Zemlic), 30 nagy viza, köztük 3 és 4 mázsásak (150-200 kg) is vannak.

1800. október, Tolna, 250 fontos (125 kg) viza. Erről a halászatról egy részletes leírás is van. (Lukács Károly: Vizahalászat Tolnán)

1830. Komáromi források említik, hogy a halászok még mindig fogtak óriási vizákat, előfordultak 100-400 kg súlyú vizák is.

Tegyük rá ezeket a fogásokat egy térképre, kis piros vizák mutatják a megemlített fogások helyét.

Nyilván nem csak itt fogtak vizákat, sokkal inkább itt több írástudó volt, aki ezeket megörökítette az utókor számára:

Források:

Képes krónika

Oláh Miklós írásai

Bél Mátyás írásai

Komáromi várparancsnokok számadásai

Khin Antal vizás könyvei

Kedves olvasó!

A blog nem szándékosan indult! :) Valójában eszem ágában sem volt az elején blogot indítani, de mivel felgyűltek a publikálandó anyagok, valahol megosztom másokkal.

A történet úgy indult, hogy kedvenc témám a helytörténet, azon belül is a XIII. kerület.

Korábban jelentek meg Előtte-Utána fotóim, weboldalam, és többek között fotósorozatot csináltam a megszűnt angyalföldi iparvasútról.

Mivel a Vizafogó lakótelepen élek, ezért érdeklődésem ide fordult. Gyerekkorom óta horgászok, ezért a halakat is ismerem.

A legelső kérdés, ami bennem felmerült, hogy miért Vizafogó a városunk neve?

Honnan ered ez? Tényleg fogtak itt vizákat?

Egyáltalán, mi a viza?

Az első felületes olvasmányaimban mindenhol találkoztam azzal a kijelentéssel, hogy a Vizafogón régen sok vizát fogtak, stb.

Ez ugye már a névből is logikus, mit kell itt többet keresni? De több vagy pontosabb adat ezt nem támasztotta alá, és ez felkeltette az érdeklődésemet. 

Itt kezdődött a kutatás, igyekeztem minél több anyagot találni erről, ahonnan csak tudtam. Mindenkinek jó szórakozást kívánok!