Az előző részben átvettük az 1857 előtti konkrét viza fogások említéseit.

Ne feledjük, hogy már a 17-18. században fokozatosan lecsökkent a hazánkban halászott vizák száma, és nem igaz az, hogy kizárólag a romániai Vaskapu erőműrendszer 1970-es években történt felépítése óta nem járnak a vizák Magyarországon.

Az elmúlt századokban a fogások csökkentek, de mivel nem olyan régen történt, másrészt a sajtó, a dokumentáció és fényképezés elterjedt, pontosabb adatokat találhatunk az elmúlt 160 év viza zsákmányairól

A kutatásban nagyon segített Khín Antal vizás könyvei, a Mezőgazdasági Múzeum halászati kiállítása, az ott található Agrártörténeti szakkönyvtár. Szintén nagyon hasznos volt az Arcanum Digitális Tudománytárban található teljes Magyar Horgász újság archívum.

Lássuk most az elmúlt 160 év viza fogásait, konkrét cikkekkel, képekkel. Ez a lista a legnagyobb, eddig készült viza fogási lista.

Az elmúlt 160 év feljegyzett viza-fogásai:

1857. Pesten fogtak egy kb. 560 kg viza-óriást. Hossza ismeretlen és egyéb adatai nem ismertek. Az 560 kg igen nagy, 6-7 méteres lehetett, sokszorosa a legnagyobb eddig kifogott harcsának.

1857: "A legnagyobb hal, mit fogtak a Dunában Viza volt. 1857-ben fogatott, súlya meghaladta a 8 régi mázsát [kb. 420 kg] néhány fonttal. —- Koponyáját a legnagyobb dunai, illetve Dunában fogott halnak atyám Kubinyi Ferencznek ajándékozta s midőn Kubinyi meghalt, összes halgyűjteménye a magyar nemzeti Múzeum birtokába jutott; ezen vizának koponyacsontja is ott látható jelenleg. Hasonlót sem fogtak azóta." - Singhoffer József (Hazánk halászata)

Egy Pakson fogott viza kitömve egy kirakatban

1860 körül. Bácsai Duna-ág (egy Győr melletti vízterület). A súlya 240 kg volt, ami már egy 4-5 méteres viza lehetett. Annyit tudunk még róla, hogy egy ártéren fogták.

1866. Fogtak egy vizát a medvei révnél. (Medve egy Győrhöz közeli falu, ma már szlovák területen van.). Mérete ismeretlen.

1868. Orsova-nál (Duna menti város, akkoriban Magyarország területén volt, most Szerbia) fogtak egy nagy vizát, 268 kg-nak mérték. Ekkoriban errefelé még sok 160 kg-os vizát fogtak, a források említenek egy "Singhoffer" nevű halászmestert.

1870-es évek elején, télen, egy nagy vizát fogtak Ásvány-nál (ma Ásványráró, Győrtől 15 km-re feljebb van a Dunán). Egy Disznó-dülő nevű halászhelyen fogták, a Dunán. A viza súlya 275 kg volt. Hálóval fogták ki a halászok, érte 140 régi ezüst forintot kaptak, ami elég nagy összeg volt akkoriban. Dunaszerdahelyi halkereskedő vette meg a vizát, majd Bécsbe szállította, néhány napig még élt és pénzért mutogatta. Vajkai (ma már szlovák területen levő falu, Mosonmagyaróvár közelében) öreg halászok elmondása alapján lett lejegyezve ez a vizafogás, valamikor az 1900-as évek első felében. A halászok szerint akkoriban még gyakran előbukkantak 170-180 kg-os példányok.

1870-es évek elején ugyanott, Ásványnál egy kicsit kisebb, de mégis óriási, 220 kg-os vizát fogtak, ami 3-4 méter között lehetett, Bagoméri-Duna (ez az egyik Duna-ág a Szigetköz megszámlálhatatlan vízfolyásai közül Ásványráró közelében.)

1876. Dunapentele (Dunaújváros 1951 előtti neve) községben fogtak egy 50 kg-os vizát. (Vutskits)

1879. 130 és 70 kg-os vizák. A székesfehérvári országos kiállításon közszemlére lettek téve.

1882. Tisza, Inoka, 44 kg-os viza.

1894. Karácsonykor fogtak vizákat Szap községnél. (Győr fölötti falu a Duna mentén, manapság szlovák területen van). 5 vizát fogtak összesen, 2 m-nél nagyobbak voltak, tehát 70-100 kg-ot elérhették. Khín Antal látta gyermekként személyesen őket, Pozsonyba szállították a halakat, farkuk lelógott a szekérről.

1895. Szegeden fogtak 2 vizát, 50-60 kg volt a súlyuk.

1897. Vének-en (falu a Mosoni Duna és a nagy Duna találkozásánál, Győrtől keletre) zsákmányoltak egy óriási, 310 kg-os vizát. Fekete Gyula halászmester apja fogta, Bécsben volt látható a Természettudományi múzeumban akkoriban, ahova gőzhajóval szállították fel.

1900. június közepén Rácalmáson (Budapesttől délre levő Duna menti falu) fogtak egy 240 k-os vizát. Viszonylag sekély, 120 cm-es vízben fogták egy zátonyon.

1900. nyár. Baján, az ú.n. Káposztás-Duna torkolatánál fogtak egy szép, 202 kg-os vizát. Szalinka Imre fogta, aki kopácsi (ma Szerbia) halász volt, és a Dráva torkolatánál dolgozott.

1906. Pakson fogtak egy 300 kg-os vizát a feljegyzések szerint.

1905-ben fogták az utolsó csallóközi vizát a vajkai halászok, 300 kg volt, a sülyi Dunaágban. (Khin)

1907-1909 minden tavasszal fogtak 1-1 vizát állítólag a pesti vizafogó helyen, hálóval, az újpesti Szúnyogszigetnél. Újpesti halászok számoltak be erről.

1909. Algyői Tiszán (Szeged fölött) fogtak egy kisebb, 18 kg-os vizát.

1910. Nyárás-sziget (Csallóközben, Győr fölött) mellett fogtak egy 140 kg-os vizát. Vajkai halászok fogták hálóval. Ezután nem fogtak errefelé több vizát.

1910-55. Budapest és Esztergom között 7-8 db vizát fogtak 45 év alatt, 27-50 kg-os nagyságban, tehát kisebbeket. Illik Viktor halászmester számolt be ezekről 1955-ben.

1910. Muzslai-sziget (Muzsla egy Esztergom fölötti, ma már szlovák területen levő falu a Duna mellett). orrán fogtak egy 150 kg-os vizát az esztergomi halászok.

1910. Vajka (Győr fölött) mellett nagy hálóval fogta egy 250 kg-os vizát.

1911. szeptember elején Orsován fogtak 4 db vizát, a legnagyobb 102 kg (szept 8.).

1911. szolnoki Tiszán is fogtak egy vizát.

1911. Dunapentele (Dunaújváros). 50 kg-os vizát fogtak, a feljegyzések szerint 1876 óta ez volt az első, 35 évig nem fogtak Dunaújvárosban vizát, ez eléggé mutatja a megritkulást.

1912. Csalányi-zátony, Dunapentele. 48 kg -os viza.

1920. Tisza is bejelentkezett, az egyik legészakibb fogásról tudunk, az ukrán határhoz közeli, Vásárosnamény-nél fogtak egy vizát. Pontos méretei nem ismertek.

1920-as évek eleje, Esztergomban, az ú.n. Sziklás-tanya nevű halászhelyen jött egy 193 kg-os viza. (Illik Viktor elmondása.)

1922. márc. 3. Gemencen fogtak egy 90 kg-os, 220 cm hosszú vizát. Tolnai halászok fogták nagyobb hálóval, utána haltartó bárkában tartották, ahol 9 nap alatt 10 kg-ot fogyott, utána eladták. Halászat újság közlése.

1925. Párkánynál (Esztergom mellett) fogtak egy 150 kg-os ikrás vizát, 3,1 m hosszú volt, amelyben 30 kg kaviár volt. Esztergomi halászok elmondása szerint. ( http://www.dstf.eu/species/huso-huso/ )

1927. Dunapentele (Dunaújváros), Tasi-part tanya nevű halászóhelyen a Dunában, kerítőhálóval került kézre egy 78 k-os viza, Tonka Ferenc és Tonka János halászok örülhettek.

1927. áprilisában, nagypéntek hajnalán, Dunapentelén (Dunaújváros) fogtak egy 86 kg-os vizát. Gulbent János és Horváth János halászok, egy kisebb, 6 m hosszú kecsegehálóval fogták a vizát.

1929. május. Tiszán, Poroszló térségében fogtak egy 135 kg-os vizát. A Halászat folyóirat beszámolt róla. Nemes József halászmester fogta, nótát is költöttek róla, „kecsege-tok”-nak nevezték, egy korabeli fotó alapján viza lehetett, a fotót már nem találtuk.

1932. Ercsiben (város a Csepel-sziget mellett) fogtak egy 64 kg vizát. Ercsiről ez az első hír, de ezután belendülnek az ercsi halászok.

1933. Tiszafüreden fogtak egy 120 kg-os vizát. 

Az 1933-as tiszafüredi viza

1936. március 12. Adonynál (Ercsitől délre a Csepel-sziget mellett) fogtak egy 65 kg-os vizát.

1936. Baja, 170 cm-es viza.

1936. március 18. Dunapataj (Duna menti község Paks-al szemben) mellett fogtak egy 63 kg-os, 215 cm-es vizát. Tejes volt a halunk, nagyhálóval fogták a halászok, akiktől Zimmer Ferenc halászmester vette meg. Bőrét a budapesti Nemzeti Múzeum Állattára kapta meg, ahol kitömve, de erősen megrongált állapotban 1957-ben még megvolt. A Halászat c. folyóirat számolt be róla.

Kitömött viza portréja a Mezőgazdasági Múzeumban

1940. május 5, Feil Ferenc paksi halászmester fogott egy 55 kg-os vizát, amely május 17-én elkelt a budapesti vásárcsarnokban.

1944. Ercsinél került hálóba egy 44 kg-os példány, amely 160 cm -es volt, Károly Gyula halász fogta.

1947. Dunaföldváron fogtak egy 46 kg-osat.

1948. október 10.-én a Szentendrei-sziget orránál fogtak egy vizát a váci halászok, méretei: 83 kg, 240 cm. Pesten adták el utána.

Tegyük rá vizáinkat egy térképre, kis piros vizajelek mutatják a cikkben említett fogásokat:

A Dunán elég egyenletes az eloszlás a Szigetközig, a főbb halász-közösségek előnyben. 

A Tiszán pár példány jött elő a folyó különféle szakaszairól, érthető módon Szegeden több, a folyó alsó részén.

Források:

Khín Antal 20. század közepén élt természettudós gyűjtései, régi halászok elmondásai

Dr. Györe Károly: Viza

Halászat folyóirat cikkei

Singhoffer József, Pejcsik Imre: Hazánk halászata (1892)

Khin Antal vizás könyvei

Vutskits (1917)