Senkit ne ijesszen meg a Tisza-tavi Ökocentrum elnevezése, amit azonnal tisztázni fogunk. Az "Ökocentrum" szó első hallásra ősz szakállas egyetemi biológusok munkahelyének tűnhet, de szerencsére távolról sem az.
Az „ökológia” jelentése: az élőlények és környezetük viszonyával foglalkozó tudomány. A görög „oikosz” (jelentése: ház, háztartás, gazdálkodás) valamint a „-lógia” (tudomány, tan) szavakból ered. Az ökocentrum tehát egy olyan központ, ahol megtekinthetjük, megvizsgálhatjuk az adott terület élőlényeit és azok környezetét.
A Tisza-tavi Ökocentrum 2012-ben nyílt Poroszló városában. Minden évben növekszik a látogatói létszám, amely teljesen érthető egy ilyen egyedülálló modern létesítmény esetében.
Ezen a varázslatos helyen volt szerencsém eltölteni nemrégiben egy napot, és nem bántam meg, hogy leautóztam Budapestről. Az út nem mondható hosszúnak, kb. másfél óra alatt leér az ember Poroszlóra.
A csodaszép központ rögtön lebilincseli a látogatót, remek felüdülés sétálgatni a parkban a természet közepén, végignézni a látnivalókat a gondosan megtervezett útvonalon.
Gyerekeknek és fiataloknak elsőrangú ismerkedési lehetőség a Tisza-tó élővilágával, egy óriási szabadtéri biológia óra, de én még felnőttként is sokat tanultam belőle.
Mi látható az Ökocentrumban?
A főépület egy madárformát alkot, és ötemeletes magasságig tornyosul a Tisza-tó fölé. Kilátóként is funkcionál, szépen rálátni a Tisza-tó nádasaira, szigeteire és madaraira. Tiszta időben nagyon szép látványban lesz részünk, érdemes felkapaszkodni az öt emeletre, vagy igénybe venni a liftet.
A főbejárattól balra egy fahídon indulhattunk el a tanösvényen, és rögtön érezhettük, hogy fokozatosan körbevesz minket a Természet.
A környék elcsendesült, megilletődött tekintettel csodálkoztunk rá a kis tavakra, ketrecekre, karámokra. Jött a mocsári teknősök tava, az ékszerteknősök, a madárketrec, róka, aranysakál, borz és a többi vadon élő és háziasított állatfaj, amit ez a terület bemutatott.
A helyi farmokat idéző juh- és kecskekarámokat is meg lehet tekinteni, amelyek mellett egy állatsimogató is található. Rögtön mellettük láthattuk a fehér és fekete (!) gólyákat a Madárparkban: kecses madaraink peckesen lépdeltek a füvön és a nádasok mellett, és egy tónál kutattak finom falatok után.
Az épület mögött egy erdősávon túl már a Tisza-tó következett, itt lehetett kimenni sétahajókázásra.
Folytattam utamat a főépület mögött átmenve a másik oldalra. Rögtön megtaláltam a jól felszerelt Kalandjátszóteret, mászókákkal, hintákkal és egyéb játszóeszközökkel, ahol biztosan el tudnak pár órát tölteni a gyerekek, ha családdal jön le az ember.
Ezután következtek az őzek, szarvasok, stb. elkerített területei. Egy aranyos, barátságos szarvas odajött hozzám a kerítéshez.
A kerti út végén nagyon mókás szalmabála figurák voltak láthatók, és a Tutajos-tó vizi játszótérben ki lehetett próbálni az evezős képességeinket – talán Fekete István író Tüskevár c. könyvének Tutajosa is így érezhette magát a Kisbalatonnál.
A vízi játszótér mellett található a Sövénylabirintus, kalandvágyók számára. Szerencsére nagyon nem lehet eltévedni, könnyen átlátni a sövény fölött.
Ezen a területen található egy Halászskanzen (néprajzi múzeum) is, ahol korabeli hálókat, varsákat, halászati eszközöket lehet megtekinteni nagyon élethű, régi környezetben, mivel egy nádfal mellett kialakítottak egy "nádkunyhót".
A Nyusziudvar garantáltan tetszeni fog a gyerkőcöknek, majd igazán beleélhetjük magunkat a 19. századi poroszlói életbe, ugyanis egy teljesen eredeti formájában kialakított XIX. századi Poroszlói Tájházat is megtekinthetünk, tele eredeti eszközökkel, festményekkel, halászszerszámokkal. A csöndes házban végigmenve megéreztem, milyen lehet egy időutazás a Tisza-menti halászvilágba.
Közelben van a Pelikános-tó, ahol tényleg egy csapat igazi, nagycsőrös pelikánhoz volt szerencsém. Elég feltűnő méretbeli különbség van a pelikánok és a velük együtt úszkáló vadkacsák (tőkés réce) között. A pelikán rendes neve rózsás gödény, régen sok volt belőle Magyarországon, azonban az elmúlt évtizedekben sajnos ritka vendég lett nálunk. Itt egy csapat otthonra talált. Egyébként hazánkban fokozottan védett a pelikán, eszmei értéke 250.000 Ft.
A főépület mellett található a Kormorán-tó. A kormorán másik neve a kárókatona. Fekete színű, hosszú nyakú vízimadarak, amelyek zsákmányszerzés közben lebuknak a víz alá akár 4-5 méteres mélységbe is, majd 20-30 másodperc múlva kibukkannak mondjuk 30 méterrel távolabb a vízből.
A kertben megtett túra után visszatértünk a főépülethez, amely egy pompásan felszerelt kiállítóhely: bemutatja a Tisza élővilágát igazi terráriumokkal, interaktív kiállításokkal és akváriumokkal.
A földszinten rögtön szembekerültem Viza Vilivel, a központ kabalafigurájával, és itt található a jó árukészlettel rendelkező Viza Büfé is.
A falakat a Tisza-tó történelmét ábrázoló régi fényképek díszítik, és a földszinten található még a Tisza-tó jelenlegi állatvilágának bemutatása egy "éjszakai" bemutatótérben, terráriumokkal, és a 3D-s mozi is.
Tágas pihenőterek, szép mosdók várják a látogatókat, valamint egy jól felszerelt ajándékboltban is vásárolhatunk képeslapokat, könyveket, plüssállatokat emlékbe.
Az első emeleten haltrófeák néztek le rám a kiállítóteremben, Tisza-tóban élt óriási csukák, süllők, harcsák tátott szájas, kipreparált fejei néztek velem farkasszemet. Szintén itt található a "Makrovilág" nevű ismeretterjesztő és oktatási központ, ahol töviről-hegyire megismerhetjük az itteni állat- és növényvilágot.
A hetedik emeleten található a körpanorámás kilátóterasz, ahol Poroszlót és a Tisza-tavat láthatjuk madártávlatban, ide lépcsőn és lifttel is fel lehet menni.
Ne feledjük, hogy az épület fő ékessége az óriásakvárium, amely egyedülálló módon bemutatja a vizákat és a többi magyar halfajt.
Magam részéről egy nagyon élvezetes és hasznos napot töltöttem Poroszlón, igazi felüdülés volt, és már tervezem, hogyan tudom majd a családommal is meglátogatni őket.
